Az emberi invázió miatti élőhelyvesztés komoly veszélyt jelent a biológiai sokféleségre, ezért az ENSZ egy ambiciózus új tervet dolgoz ki a faj megőrzésére.
Évmilliókon keresztül a kínai Jangce mélyén élt egy óriás evezőhal (Psephurus gladius), amelynek hossza elérheti a hét métert. 2019 -ben kihaltnak nyilvánították 2019 -ben, miután az ember érkezésével elvesztette szokásos élőhelyét. Hasonló sors fenyegeti a Borneo -i kanyargós folyókban, szeles tundrában és sűrű esőerdőkben élő fajokat.
A növényeket és állatokat fenyegeti az emberi tevékenység, amely megzavarja az élőhelyüket. Egy tanulmányban a tudósok megállapították, hogy az elkövetkező évtizedekben egymillió faj fog eltűnni.
A természeti világ teszi élhetővé a bolygót olyan folyamatok révén, mint a levegőtisztítás, a vízszűrés, a szén -dioxid -kibocsátás és a növényi beporzás. Így a bolygó kihalásának és halálának megállítása érdekében a kormányok egy új környezetvédelmi terv kidolgozásán dolgoznak, amely annak meghatározásán alapul, hogy milyen terek szükségesek a természet fejlődéséhez.
A vita során arra a következtetésre jutottak, hogy ehhez 30% szárazföld és tenger szükséges. Szükséges egy ilyen tartalékterület biztosítása 2030 -ig, ami a kormány becslései szerint meglehetősen megvalósítható. 2050 -re területüknek 50%-ra kell emelkednie. Ekkor az ökoszisztémák elkezdenek újjáéledni, és a Földön élő fajok sokfélesége nem kerül veszélybe.
Az emberek a Föld felszínének több mint háromnegyedét lapátolták, és a 14 szárazföldi biomából, mint például esőerdő, tundra vagy sivatag, nyolcnak kevesebb mint 10% -a érintetlen. Így az emberek tömeges visszavonulására készülnek saját túlélése érdekében ezen a még mindig zöld bolygón.