A napviharok nagy veszélyt jelentenek a modern civilizációra, amely nagymértékben támaszkodik a számítógépekre és az elektronikus kommunikációra, amelyek nem tolerálják ezt a természeti jelenséget. Ezért a napviharokat meg kell tanulni megjósolni.
Az új kutatások szerint 25 évente olyan napviharok támadják a Földet, amelyek leállítják az elektronikus berendezéseket. Körülbelül háromévente előfordulnak kevésbé heves viharok. Erre a következtetésre jutottak a Warwicki Egyetem és a brit Antarktisz -felmérés tudósai.
A napviharokat geomágneses vagy egyszerűen mágneses viharoknak is nevezik. Ezeket a Nap zavarai okozzák, amelyek következtében sok töltött részecske kerül az űrbe. Amikor ezek a részecskék elérik a Föld magnetoszféráját, vihart okoznak.
A leghíresebb és legerősebb a Carrington geomágneses vihar, amely 1859 -ben történt. A világ számos pontján megzavarta a távírókat, sőt több tüzet is okozott. 1989 -ben egy mágneses vihar áramszüneteket okozott Quebecben, és erőteljes aurorákat váltott ki, amelyek még a déli szélességeken is láthatóak voltak. Például Texasban.
Manapság az ilyen viharok pusztítást okozhatnak, és több milliárd dollár kárt okozhatnak a műholdakban és a földi elektronikában.
A tudósoknak meg kell tanulniuk a geomágneses viharok előrejelzését, ehhez 150 év megfigyelés során gyűjtött mágneses mező adatait kell tanulmányozniuk. A tanulmány szerzői biztosítják, hogy meg tudják határozni, hogy egy adott időszakban hány heves vihar történt, és hogy milyen gyakran fordultak elő.
Sajtóközleményében Sandra Chapman professzor, a Warwicki Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője azt mondta: "Ezek a szuperszakaszok ritkák, de valószínűségük felmérése fontos az enyhítés tervezése és az infrastruktúra védelme szempontjából."
Cikkükben a szerzők azt jelzik, hogy az elmúlt 150 évben 42 alkalommal rögzítettek erős mágneses viharokat. Vagyis átlagosan háromévente egyszer történtek. Ugyanebben az időszakban - nagyjából 25 évente - hatszor volt megfigyelhető szupervihar. Általában a napviharok több napig tartanak.
A szuper viharok áramszüneteket okozhatnak, károsíthatják a műholdakat, zavarhatják a légi közlekedést, és elveszíthetik a GPS- és rádiójeleket. A GPS egyébként nem csak navigációra alkalmas: a modern bankrendszer GPS -t használ a pénzügyi tranzakciók szinkronizálására.
A tudósok tudják, hogy a Nap körülbelül 11 éves tevékenységi körrel rendelkezik, amely befolyásolja a sugárzás intenzitását. A probléma az, hogy ezek az adatok nem elegendőek a mágneses viharok előrejelzéséhez. De hamarosan, különösen a Parker napelemes szondának köszönhetően, a tudósok sokat megtudnak csillagunkról, ami valószínűleg lehetővé teszi számukra, hogy jobban megértsék a benne zajló folyamatokat.