A tudósok rájöttek a bűnözők agyának szerkezetére

A tudósok rájöttek a bűnözők agyának szerkezetére
A tudósok rájöttek a bűnözők agyának szerkezetére
Anonim

Az antiszociális viselkedés oka az agy egyes területeinek csökkenése lehet - állítja egy nemzetközi tudóscsoport. Ennek bizonyos megnyilvánulásai normálisak a serdülőkorban, de ha valaki hazudik, lop, és gyerekkorától kezdve verekedni kezd, akkor gyorsan nő annak az esélye, hogy visszaeső bűnöző lesz.

Az antiszociális viselkedés, a hiányzástól a bűncselekményekig, az agy természetéből adódhat - állítja a University College London szakértői által vezetett kutatócsoport. Ha valaki kamaszkorában elhagyja otthonát, vagy megszegi a törvényt, akkor valószínűtlen, hogy a jövőben is ezt fogja tenni. De azok, akik gyermekkoruktól antiszociális viselkedést tanúsítanak, nagy valószínűséggel felnőttkorban is így fognak viselkedni. A tanulmány a The Lancet című folyóiratban jelent meg.

Az antiszociális viselkedés nemcsak bűncselekményeket jelent, hanem általában negatív hozzáállást a társadalmi normákhoz és az ellenállási vágyat is. Ide tartozik az iskolai és munkahelyi hiányzás, a kóros álnokság, az anyagi kötelezettségek elmulasztása, az otthon elhagyása, az életre való tervezés hiánya, a lelkiismeret -furdalás. Az antiszociális viselkedésre hajlamos emberek nem tapasztalnak félelmet vagy szorongást, ezért nem félnek tetteik következményeitől.

Ebben a tanulmányban a tudósok az antiszociális viselkedés fő megnyilvánulásaként a verekedést, a zaklatást, mások vagyonának károsítását, a hazugságot, az iskolakerülést és a lopást azonosították.

A vizsgálat résztvevői 672 új-zélandi személy voltak, 1972-1973-ban születtek. Hét és 26 éves kor között kétévente a szülők, gyámok és tanárok számoltak be a résztvevők viselkedéséről. Maguk az alanyok is beszámoltak róla.

Mire a kísérlet résztvevői éretté váltak, 80 -an tartós antiszociális viselkedést mutattak. További 151 ember csak serdülőkorban mutatta meg. Az antiszociális viselkedés többi jelentős epizódját nem figyelték meg.

Azok az emberek, akik egész életük során antiszociális magatartást tanúsítottak, ötször nagyobb valószínűséggel követtek el olyan cselekményeket, amelyekért ezután büntetést kapnak.

Náluk is gyakrabban fordultak elő mentális betegségek. Ezenkívül ez a csoport nagyobb valószínűséggel használt kábítószert és alkoholt, és átlagosan alacsonyabb volt az IQ -juk. A csoport antiszociális viselkedése és bűncselekményei súlyosabbak voltak, mint azok, akik csak serdülőkorukban mutattak antiszociális tendenciákat.

Amikor a résztvevők 45 évesek voltak, a kutatók agyi MRI -t adtak nekik, és 360 területen megvizsgálták a kéreg területét és vastagságát.

Mint kiderült, az antiszociális viselkedésű résztvevők 282 területen kisebb kérgi felülettel rendelkeztek. Továbbá 11 másik területen a kéreg vékonyabb volt.

Különösen az érzelmek szabályozásával, a motivációval és a célkitűzésekkel kapcsolatos területeken figyeltek meg változásokat.

Image
Image

Azok, akik serdülőkorban bűncselekményeket követtek el, változásokat mutattak az agy szürkeállományának sűrűségében a legtöbb törvénytisztelő résztvevőhöz képest. A kéreg területén azonban nem volt különbség.

„Ezek az eredmények összhangban vannak a korábbi adatokkal, és azt mutatják, hogy különböző típusú bűnözők vannak. Nem mindegyiket kell egyformán kezelni”-mondja a tanulmány társszerzője, Essie Wieding professzor.

„Lehet, hogy ezek az emberek csak egy ilyen utat választottak az életben.

De az adatok azt mutatják, hogy ez valójában az agyuk bizonyos hiányosságainak volt köszönhető” - teszi hozzá Terry Moffitt professzor, a mű másik szerzője.

Image
Image

Bár az ilyen emberek súlyos bűncselekményeket követhetnek el, bizonyos engedékenységgel kell bánni velük - mondta.

„Kutatásaink eredményei alátámasztják azt az elképzelést, hogy agyuk szerkezete lehet az antiszociális viselkedés oka az emberekben. Ezek a tulajdonságok megakadályozzák őket a szociális készségek fejlesztésében, ami végül rossz következményekhez vezet”- mondta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Christina Karlisi.

Megjegyzi, hogy a bűncselekményeket elkövető embereknek egész életükben különleges támogatásra lehet szükségük.

Az agy jellemzői közötti ok -okozati összefüggést még tanulmányozni kell - mutatnak rá a munka szerzői. A feltárt változások mind genetikailag, mind a környezeti tényezők és a nevelési jellemzők hatására kialakulhatnak. A dohányzás, az alkoholizmus és a kábítószer -függőség szintén befolyásolhatja az agyat.

Az alanyok agyi vizsgálatát felnőttkorban végezték - teszik hozzá a kutatók. Fiatal korától megfigyelve szerkezetének változásait, sokkal több információhoz juthat. Ezenkívül a tudósok csak a szürkeállományt vizsgálták, anélkül, hogy más szövetekben bekövetkezett változásokat elemeznék.

Továbbá a kutatók nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a fejsérüléseknek, amelyek - amint azt többször bebizonyították - befolyásolhatják az emberi viselkedést.

A kutatók emlékeztetnek arra, hogy fontos időben felismerni az antiszociális viselkedésű csecsemőket.

Minél hamarabb kapnak támogatást a szakemberektől és családjaiktól, annál nagyobb az esély arra, hogy a jövőben korrigálni lehet viselkedésüket és elkerülni a problémákat.

Az antiszociális gyermek nem feltétlenül válik bűnözővé - jegyzi meg Hugh Williams neurofiziológiai professzor.

"A kutatások megerősítik, hogy segíteni kell az önszabályozási problémákkal küzdő gyerekeket és fiatalokat"-mondja. Az ilyen jellegű segítségnyújtás egyik módja az iskolai támogatás.

A kutatók szerint munkájuk azzal függ össze, hogy az igazságszolgáltatás hogyan bánik a fiatalkorú bűnözőkkel. Többségük, miután egyszer megbotlott, a jövőben nem mutat antiszociális magatartást. Az ilyen tinédzsereknek kiváló esélyük van arra, hogy újragondolják tetteiket, és jobbra forduljanak. De néhány serdülő nem von le semmilyen következtetést, és ismétlődő elkövetővé válik. És ha ennek a különbségnek az oka két különböző csoport képviselőinek agyi tulajdonságai, akkor valószínűleg mindegyiküknek külön megközelítésre van szüksége.

A tudósok azonban figyelmeztetnek arra, hogy nem szabad csak agykutatás alapján következtetéseket levonni, és a szerkezetének sajátosságaival rendelkező embereket potenciális bűnözők közé írni - számos tényező rábírja az embert a bűncselekmények elkövetésére, és a felépítés sajátosságai az agy csak egy közülük.

Ajánlott: