A mezőgazdaságtól függő fejlődő országok érzékenyebbek az éghajlati kockázatokra

A mezőgazdaságtól függő fejlődő országok érzékenyebbek az éghajlati kockázatokra
A mezőgazdaságtól függő fejlődő országok érzékenyebbek az éghajlati kockázatokra
Anonim

A McKinsey Global Institute legfrissebb, éghajlatváltozással kapcsolatos jelentése szerint az éghajlatváltozás "javíthatja és ronthatja az élelmiszer -rendszer teljesítményét". Egyes régiókban a hozamok növekedhetnek, míg másokban a környezeti feltételek egyes növények elvesztéséhez vezethetnek - jelentette a CNBC.

A jelentés szerint olyan országok, mint Kanada, Oroszország és Észak -Európa egyes részei némileg profitálhatnak a változó éghajlati viszonyokból, mivel a magasabb hőmérséklet magasabb mezőgazdasági hozamhoz vezethet.

A McKinsey Global Institute igazgatója, Jonathan Wetzel a CNBC -nek elmondta, hogy a kockázatok kezeléséhez alkalmazkodni kell. Szerinte azonban költséges lehet az érintett régiók számára.

„A finanszírozás mobilizálása az alkalmazkodás finanszírozására, különösen a fejlődő országokban, szintén kritikus fontosságú”, és ehhez szélesebb körű állami és magán partnerségekre lehet szükség-mondta Wetzel.

Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése érdekében "a fejlődő országok kormányai egyre inkább a biztosító / viszontbiztosító társaságokhoz és más tőkepiacokhoz fordulnak, hogy fokozzák a természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képességüket, valamint garanciákat nyújtsanak azoknak az intézményeknek, amelyek fontolóra veszik a befektetéseket egy adott régióban". hozzátette.

McKinsey szerint az 1880 -as évek óta. a globális átlaghőmérséklet mintegy 1,1 Celsius -fokkal emelkedett jelentős regionális ingadozásokkal. McKinsey megállapította, hogy azok az országok és régiók, ahol alacsonyabb az egy főre jutó GDP, általában jobban ki vannak téve az éghajlatváltozás kockázatainak.

Azok az országok lehetnek a legnagyobb veszélyben, amelyek GDP -jük jelentős részét a mezőgazdaságból nyerik, a Nemzeti Gazdasági Kutatási Iroda (USA) szerint, mivel a szélsőséges hő és csapadék termésveszteséget okoz és késlelteti a szántóföldi munkát.

A Nemzeti Gazdasági Kutatási Iroda 2019 -es tanulmánya kimutatta, hogy a globális átlaghőmérséklet 0,04 Celsius fokos emelkedése évente 7,22% -kal csökkenti az egy főre jutó reál -GDP -t 2100 -ra.

Amint arról a Vesti. Ekonomika beszámolt, tavaly a világ több mint 11 ezer tudósa figyelmeztetett arra, hogy a bolygó éghajlati szükséghelyzet előtt áll.

"A klímaválság szorosan összefügg a gazdag életmód túlfogyasztásával. A leggazdagabb országok elsősorban a történelmi üvegházhatású gázok kibocsátásáért felelősek, és általában a legmagasabb egy főre jutó kibocsátásuk" - jegyzik meg a tudósok a BioScience folyóiratban megjelent fellebbezésükben.

További részletek:

Ajánlott: