A csillagászok új információkkal rendelkeznek a világegyetem legfényesebb lobbanásairól

A csillagászok új információkkal rendelkeznek a világegyetem legfényesebb lobbanásairól
A csillagászok új információkkal rendelkeznek a világegyetem legfényesebb lobbanásairól
Anonim

10 év kutatás után svéd és japán tudósok magyarázatot találtak a csillagászat történetében valaha ismert egyik legfényesebb szupernóva, az SN 2006gy szupernóva által megfigyelt szokatlan emissziós vonalakra.

A szuperfényes szupernóvák az űr legfényesebb robbanásai. A Supernova SN 2006gy az egyik legtöbbet tanulmányozott ilyen esemény, de eredete a mai napig tisztázatlan. Egy új tanulmány szerint a svédországi Stockholmi Egyetem Csillagászati Tanszékének Anders Jerkstrand vezette csillagászok nagy mennyiségű vasat fedeztek fel a szupernóva anyagában olyan spektrális vonalakból, amelyeket még soha nem láttak szupernóvákból vagy más asztrofizikai tárgyakból. Ez lehetővé tette, hogy új magyarázatot javasoljanak a szupernóva eredetére.

„Soha senki nem hasonlította össze a semleges vas spektrális vonalait az SN 2006gy azonosítatlan kibocsátási vonalaival, mivel a szupernóvák anyagában lévő vas általában ionizált állapotban van. Elvégeztünk egy ilyen ellenőrzést, és megállapítottuk, hogy a vasvonal teljes mértékben megfelel az elemzett spektrum egyik vonalának” - mondta Yerkstrand.

„A helyzet még érdekesebbé vált, amikor rájöttünk, hogy ezek a vonalak nagyon nagy mennyiségű vasnak felelnek meg - a Nap tömegének körülbelül egyharmadának. Ez lehetővé tette számunkra, hogy kizárjuk a szupernóva eredetének néhány régi forgatókönyvét, és javasoljuk helyette saját verziónkat.”

Az új modell szerint az SN 2006gy szupernóva előfutára egy bináris rendszer volt, amely a Földdel azonos méretű fehér törpéből és nagyjából a Naprendszerünk méretű hidrogénben gazdag hatalmas csillagból állt, a fehér törpe körüli szűk pályán. Amikor a hidrogénben gazdag csillag burkolata életciklusa végén tágulni kezdett, a fehér törpe e burokba szorult, és a középpontja felé spirálozott - amely a kísérőcsillagot tartalmazta. A boríték közepére érve az instabil fehér törpe felrobbant, és Ia típusú szupernóvát képezett. A szupernóva sugárzása ezután ütközött a csillagtól távolodó boríték gázával, és ennek az erős ütközésnek az eredményeként létrejött az SN 2006gy szuperfényforrás - mutatták a szerzők.

A kutatás a Science folyóiratban jelent meg.

Ajánlott: