A 3,4 milliárd évvel ezelőtt élt fosszilis élőlények metánból táplálkoztak

A 3,4 milliárd évvel ezelőtt élt fosszilis élőlények metánból táplálkoztak
A 3,4 milliárd évvel ezelőtt élt fosszilis élőlények metánból táplálkoztak
Anonim

Az olaszországi Bolognai Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport felfedezte a metánból táplálkozó mikroorganizmusok megkövesedett maradványait. Ezek a nukleáris mentes mikroorganizmusok (archaea) több mint 3,4 milliárd évvel ezelőtt laktak a tengerfenék alatti hidrotermális rendszerekben.

A tudósok által talált mikrofosszíliák a legrégebbi bizonyítékok ezen életforma létezésére. Ez a lelet kiterjeszti az élet kialakulására alkalmas feltételek megértését nemcsak a Földön, hanem más bolygókon is: például a Marson.

Az új tanulmány részleteit a Science Advances rangos tudományos folyóiratban tették közzé.

A leírt példányokat két vékony kőzetrétegben találták, amelyeket a dél -afrikai Mahondjwa -hegységből gyűjtöttek össze. Bolygónk legrégebbi jól megőrzött üledékes kőzetei találhatók ezen a vidéken.

Image
Image

Fonalas fosszília mikroszkópos képe.

Fotó: B. Cavalazzi / Università di Bologna.

A talált kövületek külső héja szénben gazdag, és egy sejtfal (membrán) maradványai lehetnek. Ugyanakkor a fonalas fosszília belsejében a tudósok szerint van egy sűrített intracelluláris anyag (citoplazma).

"Kivételesen jól megmaradt kövült mikroorganizmusokat találtunk. Úgy tűnik, hogy a tengerfenék alatt néhány méterrel található hidrotermális rendszerekből származó meleg víz által létrehozott üregek falát lakják. Egysejtű ökoszisztémák. És ez a legrégebbi példa, amelyet eddig találtak"-mondta szerző Barbara Cavalazzi professzor, a Bolognai Egyetemről.

A hidegebb tengervíz és a melegebb hidrotermális áramlatok kölcsönhatása gazdag vegyszerlevest hozhat létre, amely sokféle mikrobiális élőhelyhez vezethet.

A fonalas fosszíliák kémiai elemzése kimutatta, hogy az élethez szükséges elemek nagy részét tartalmazzák. A nikkel koncentrációja ezekben a szerves vegyületekben újabb bizonyíték lett arra, hogy primitív anyagcsere zajlott bennük.

Ezenkívül megfelelnek a modern archeákban található nikkelszinteknek is.

"Bár tudjuk, hogy az archaea kövületei léteznek, nagyon kevés példánk volt ilyen kövületekre. Az első leletünk kiterjesztheti az Archaea őskövületét arra az időre, amikor a földi élet még csak most kezdődött" - tette hozzá Cavalazzi professzor.

A munka szerzői megjegyzik, hogy tanulmányuk az asztrobiológiára is kihatással lehet. Ha ilyen környezeteket találnak a bolygókon, mint például a Mars, ez jelezheti az élet lehetséges jelenlétét bennük.

Ajánlott: